Az egyik kedves beosztottam pogány vallású. Mikor először említette, nem tudtam igazán, hogy az mit is jelent, amíg el nem magyarázta, hogy olyan boszorkányosdit játszanak, közismertebb nevén ez a Wicca, de amúgy a pogány vallásnak vannak más ágai is. (Mint ahogy azonbelül a Wiccának is, ha jól vettem ki.) Rituáléikat a vadonban tartják, éjszaka természetesen, a Hold állásához igazodva. Egyik tagjuk telkén űzik az ilyesmit, ami a vad erdő egy része, pogánykörrel, szimbólumokkal és hasonlókkal felszerelve, és másnap kedves beosztottam alig bírja a munkáját ellátni. Ő egyébként saját bevallása szerint csak föld(i) boszorka (earth witch), merthogy konkrét mágiát nem használ, csak növényeket, különböző bűbájos tárgyakat, és eljár a rituálékra. Aki varázsol is, az a Wicca.
Szóval múlt héten egyszer csak bejelenti nekem, hogy ősszel költözni akar valahova északra, egy pogány vallású faluba. Jól van, mondtam erre neki, gondolva magamban, hogy addigra én már valószínűleg egy másik munkahelyen leszek úgyis. Milyen faluba? – kérdeztem rá azért mégis, az illendőség kedvéért. Akkor elmagyarázta, hogy olyan teljességgel önellátó közösség ez, amelyik a 2012-es világvégét hivatott túlélni, ellentétben az emberiség többi részével. Jól hangzik – mondtam én erre, mert hirtelen nem tudtam mást kitalálni.
A maja indiánok naptára szerint a világvége 2012-ben jön el, erről egy filmet is megnézhetünk hamarosan. Különösebben nem gondolkoztam el ezen a dolgon, egészen az említett beszélgetésig.
Utánanézve a dolognak a neten kétféle verziót is találtam, hogy hogyan lehet „vége” a világnak az adott évben: az egyik a Föld mágneses pólusainak helycseréjét jelölte meg oknak, a másik egy nagyon erős napkitörést. Mindkét esetben iszonyú természeti katasztófák várhatók, a második esetben pedig a légkör felperzselődése is lehetséges.
Az említett közösség tagjai minden vagyonukkal beszállnak, de közösen építik egymás házait, alattuk az elengedhetetlen bunkerrel, teljesesen önellátóak, saját napelemeik, generátoraik, stb. vannak, szóval mindenféle szempontból a világtól (elvileg) függetlenek. Ami valójában meglepett az nem ez volt, hanem az, hogy (ha minden igaz) valójában több száz ilyen épülő, vagy már meglévő kis közösség van, nemcsak pogány verziók, de mindenféle keresztény, sőt vallásfüggetlen változatok is.
Megbolondultak ezek az emberek? – gondoltam akkor. – Vagy tudnak valamit, amit én nem?
Mert hogyha tényleg csak három év van hátra az egészből, akkor mi a fenének kínlódok én itt munkával és egyebekkel? De most tényleg?
Azóta, az elmúlt több mint egy hétben egyébként már megnyugodtam és úgy vagyok vele, hogy lesz, ami lesz. Úgysem tehetünk semmit ellene.
De ha tényleg bajok lesznek, akkor készülj földboszorka, mert ott fogok kopogtatni az ajtódon!
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
This comment has been removed by the author.
ReplyDeleteBeszélgettünk az angol tanárommal a témáról és ha a világvége az ára annak a sok mocsoknak, morális züllésnek, értékvesztésnek, nyomornak ami jelenleg a Földön van, akkor mi beáldozzuk magunkat, mert annyira nem nagy áldozat egy újrakezdésért.
ReplyDeleteSajnos nem látom, hogy jobbá tudnánk tenni ezt a világot, ezt a Földet! Ritkán találok hozzá társakat, akik még keresik az értéket ezen a Földön és valamilyen perspektivikus életszemlélettel rendelkeznének.
Túlélésre berendezkedni - van értelme ennek?