Wednesday, August 11, 2010

New York, New York

New Yorkrol nem lehet nehany szoban irni. Tulsagosan nagy, tulsagosan sokszinu es izgalmas ahhoz, hogy rovid passzusokba foglalva megidezzuk szellemet. Megkiserlem megis, csak ropke mondatokban, munkahelyen, sietve. Ime:
- Manhattan felhokarcoloi lelegzetelallitoak, foleg az Empire State Building tetejerol korbenezve, az ember egybol Pokemberre akar valtozni es halohintazni a tornyok kozott. :)
- A Times Square fenyreklamjai eloben sokkal jobban neznek ki, mint filmen vagy fenykepen. Keso delutan es este pedig annyi ember van ott, hogy lepni nem lehet.
- A muveszeti elet is rendesen kepviseltetett, negy muzeumot neztunk meg, kettot csak kutyafuttaban, mert tul nagyok, meg keson is ertunk oda. A negy muzeum: a Guggenheim, a MoMa, a Met es a American Museum of Natural History. Sok festmeny lattam, nekem kicsit tul sokat, de a dragam - aki ugye festo - kedveert barmit. :)
- A Szabadsag Szobor nagyon meltosagteljes latvanyt nyujt eloben, de Ellis Island-re sajnos nem jutott ido.
- A Central Park oriasi es nagyon hangulatos is, utcazeneltunk ott egy kicsit a csajszimmal, vadidegenek eloszor hallhattak olyan izgalmas Richard Kodai klasszikusokat (LOL) mint I'm okay, She, Hush es Innocence.
- A hotel Yonkersben volt, erdos hegyoldalon, uzleti keruletben, vagy masfel orara Manhattantol.
- Ennyit meg eletemben nem ultem metron, annyi vonal van, hogy hihetetlen, kell egy par nap, mig az ember belejon, hogy merre is megy meg hogyan. Es meg ugy is eltevedhet hebe-hoba.
- Az emberek kedvesek voltak, nyoma sem volt a hirhedt new yorki udvaraiatlansagnak, amit mas helyeken Amerikaban annyira hangoztatnak.
Ezen kivul:
- Mariachi band zenelt nekunk a metron eloben.
- Lattunk szarvast Yonkersben nehany meterrol, ketszer is.
- Chinatownban enni kinai kajat jobb mint kinai kajat enni mashol. Legalabbis, ahol en eddig ettem. :)
- Ugyanott ittunk mangos zold teat, ami nagyon finom volt.
- Brooklynban lattunk egy lelancolt biciklit, aminek szo szerint csak a vaza volt meg, se kerek, se kormany, se semmi mas.
- Ultunk az East River partjan Brooklynban, csodalva a felhokarcolokat a tavolban. Jatszottam ott Kispal es a Borzot (Husrago, Hidvero).
- Utolso este lathattunk volna filmforgatast a Times Square-en, de mar hulla faradtak voltunk es nem akartunk meg orakat varni. (Friends With Benefits Justin Timberlake-kel)
Egyelore ennyi, de meg majd valami ugyis eszembe jut. :)

Friday, July 30, 2010

Wednesday, July 7, 2010

Inter nyet

Nincs netem otthon, nem is tudom mikor lesz. Munkahelyrol posztolok, erdekes dolog ez. Az elet jo, nem panaszkodunk. Ma mar neki allok ujra irni egy kis szunet utan. Szulinap is lesz a heten, borozoban, elo zenevel, sok itallal. Kell is a kikapcsolodas. A honap vegen New Yorki utazas. El sem tudom mondani, hogy mennyire varom. Mar lassan tiz eve itt vagyok, de meg mindig nem sikerult eljutni. Most viszont megtortenik a csoda. Mondjuk penzunk nem tudom, hogy lesz, lehet, hogy csak McDonaldsre futja majd (Amerikaban ez az olcso es jo). De mindenkeppen nagyszeru lesz. Persze a hazaut is nagyszeru lett volna. Nem baj, talan karacsonyra. Addig birjatok ki. ;) En is kibirom.

Wednesday, June 9, 2010

Rohanás

Ész nélkül. Kicsit. Változásokat hozott a szél, bizony, kicsit talajvesztős érzés van, "Most mi lesz?" hangulattal megfűszerezve. Már több mint egy hete vezetek, kalandos, érdekes dolog ez, nem indult a kocsi néhányszor, gonosz egyedek pedig ellopták a CD-lejátszómat egyik éjszaka a ház elől, miközben én méterekre aludtam az eseményektől. A költözés is esedékes lassan, takarítani és pakolni kell, bár még nem álltam neki, nagyon időszerű. Érdekes, hogy amint költözéshangulat van, a régi ház, ahol oly sok évet töltöttem el, hirtelen idegennek és távolinak tűnik. Tényleg tovább kell lépni. Munkahelyen beütött egy váratlan ellenőrzés, ami újfent ráébresztett arra, hogy én ezt már így és itt nem akarom csinálni. Ott is váltani kell. A Magyarországi utazás úgy tűnik, hogy csúszik, anyagi gondok miatt. Nem nagyon örülök neki, jó lett volna, lenne kiszakadni a körforgásból egy kis időre. Szerkesztőm feltámadt és újra szerkesztünk, ha minden igaz idén is megjelenek egy magazinban, ugyanabban mint korábban. Jó lesz, de még sokára. Regényügyben nem jelentkezett a kiadó, de azért reménykedünk. Filmforgatókönyv nyögvenyelősen, de halad, lassan eljön az a feleszmélés is, hogy: mekkora fába vágtam a fejszémet! Sok meló lesz ez, hihetetlenül sok meló. Szóval változások vannak, fejlemények, némelyik kisebb, némelyik nagyobb lépésben, és hogy mi lesz a vége, senki sem tudja. És még milyen jó, hogy ez így van.

Tuesday, June 1, 2010

Mégsem lettem...

...Dracula. Lecsúsztam a meghallgatásról. De nem érzem túl nagy bajnak. Lesz még esélyem színészkedni ha nagyon akarom, biztos vagyok benne. De egyelőre nem sikerült. Nem mondhattam, hogy: I never drink... wine. De gagyi a cég, nem nagy dolog. Íme, döntsétek el magatok: www.redhourglassfilms.com

Monday, May 31, 2010

Kreatív túltengés

Van jogsi, van kocsi, van nő. Eddig jó. Pénz nincs, de majd lesz. Talán. Filmforgatókönyv lassan, de döcögősen halad, holnap meghallgatás, egy percre Dracula leszek. Kicsit gagyi a produkciós cég, kétségeim vannak. De, ha másnak nem, tapasztalatnak jó lesz. Újra online novellásköteten töröm a fejem, kiadni úgysem fogják a "rövidebb" írásaimat, akkor meg miért ne ingyen és bérmentve, mindenkinek? Régi regény első fejezetét kéne lefordíttatni és itt, Amerikában házalni vele, új regény folytatásához is megjött a kedv. De nem lehet mindent. Vannak félkész dalok is, és ötletek remixekhez is. De csak egy van belőlem. Forgatókönyv. Az az elsődleges. Aztán mi? Online novelláskötet? Azt mindenképpen szeretném. És fordíttatni is kéne dolgokat. Vélemények vannak? Őszinték.

Egy kis részlet a filmhez, szerkesztetlen, nem forgatókönyv formátumban:

"I drink my coffee with a lot of milk.
Mom drinks it like that too.
As I pour the milk in the coffee and I stir it, as it swirls it reminds me of a galaxy.
Milky way.
Where does that name come from anyway?
Then it reminds me of a hurricane as you would see it from above.
Sometime I long for natural disasters.
I can’t explain why.
Sometimes I catch myself wishing that something terrible would happen.
Something terrible, that would wipe out most of humanity, so the ones who remain, can start anew.
Maybe that’s why I like summer thunderstorms too.
They’re just so powerful.
They seem unstoppable.
Unstoppable forces of nature amaze me.
Sometimes I crave destruction.
Maybe I have a problem.
But then again: who doesn’t?"

Jenny's book of twilight

Thursday, May 27, 2010

Ennyi

Eltűntem? Eltűntem. Engem nem zavar. Csajoztam, csajozok. Jól érzem magam. Az a magány már csak emlék, a sűrű, sötét és hideg űr ott a gyomor tájékán kellemes, meleg érzésekkel lett kitöltve. Kívül is, belül is tavasz van, volt, megújulás, újjászületés. Most már jön a nyár is, forróságát már előre érezzük. Beach, szabadidő, talán utazás. Boldog vagyok? Amennyire csak lehet. Problémák, nehézségek vannak, de sajnos úgy tűnik, hogy valamilyen formában és mértékig mindig is lesznek. Az az energia, amit az aggódásra fordítunk, azt mind fel lehet használni megoldás keresésére. És aggodalommal még soha senki nem oldott meg semmit. Változások jönnek, fel kell készülni. Magánéleti, talán munkahelyi, feltétlenül kreatív. Újabb inspirációk ébredtek, már nincs kifogás, menni kell tovább. Filmezni kell. Írni. Zenélni. Minden más hamis, másodlagos, valójában lényegtelen. Belegabalyodtam én is, mint mindenki a saját elvárások nevezetű végzetes csapdába, pedig, ha belegondolunk nagy része annak, amit szeretnénk, akarunk magunknak, valójában egyáltalán nem fontos és nélkülözhető. Legfőképpen az anyagi dolgok. De mások is. Most újra egy kicsit érzem azt a szabadságot, amit kilencvenhatban és kétezerben éreztem. Egy spirituális szabadság, a megújulás és újjászületés élménye. Nem olyan erős az érzés, de talán már soha nem is lesz olyan erős, akkoriban valóban nagy dolgok történtek. De most újra látok. Átlátok a szitán. Csak kicsit. De azt nagyon. Ennyi.